Mitől is repül pontosan?

A hagyományos értelemben vett repülőgépek, hivatalos besorolásuk szerint, a levegőnél nehezebb merevszárnyú légijárművek. Nem hagyományos repülőgép ilyen értelemben pl. a helikopter, ami forgószárnyas, illetve a ballon, ami a levegőnél könnyebb légijármű.

A rend kedvéért említsük meg, hogy az elsők a repülés aerodinamikus, míg a hőlégballon vagy a léghajó a repülés aerostatikus fajtájába tartoznak.

A továbbiakban a hétköznapi értelemben vett repülőgépekről lesz szó.

A repülőgép repülése alapvetően a gép szárnyai által lehetséges és a rajtuk keletkező felhajtóerő teszi lehetővé.

 
A felhajtóerő keletkezésére Bernoulli törvénye ad magyarázatot. "Bernoulli törvénye azt mondja ki, hogy egy közeg áramlásakor (a közeg lehet például víz, de levegő is) a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár."
 
Ezt kihasználva a repülőgépek szárnyait olyan formájúra építik, ami a levegő szárnyak körüli áramlása során a szárny fölött a levegőt gyorsabb mozgásra készteti, mint alatta. Ezáltal felül kisebb lesz a levegő nyomása, mint alul. Ennek megfelelően alul nagyobb erő hat a szárnyra, mint felül. Ez az erőkülönbség akkora mértékű is lehet, hogy a több tíz tonnás gépeket is a magasba emeli.

A repülőgépek fő szerkezeti elemei:
- törzs
- szárnyak
- vízszintes vezérsík(ok)
- függőleges vezérsík(ok)

A repülőgépek fő irányító felületei:
- csűrőkormány
- magassági kormány
- oldalkormány
- ívelőlapok
- féklapok

A kormányfelületeket bot vagy szarv kialakítású kormánnyal, illetve pedálok segítségével mozgatjuk.

A repülőgép a térben a három dimenzió szerinti három tengely körül fordulhat el:
- a gép tözsével párhuzamos, a törzs középpontjában futó tengely a gép hossztengelye,
- a szárnyakkal párhuzamos, a gép tömegközéppontján át futó tengelye a kereszttengely,
- a tömegközépponton, az előző két tengely metszéspontján áthaladó, az azok által meghatározott síkra merőleges tengely a függőleges tengely.

Kézzel ennek megfelelően a gép hossz- illetve kereszttengelye körüli mozgását, lábbal pedig a függőleges tengely körüli mozgását irányítjuk a következők szerint:

- a hossztengely körüli elfordulásért a csűrőkormány,
- a kereszttengely körüli elfordulásért a magassági kormány,
- a függőleges tengely körüli elfordulásért pedig az oldal kormány felel.

A botkormánnyal a magassági és a csűrőkormányt, a lábpedállal pedig az oldalkormányt kezeljük. 

Ha a botkormányt
- magunk felé húzzuk, a magassági kormány lapját felfele térítjük ki, ezért a gép emelkedik, ellenkező esetben süllyed, (pitch)
- ha jobbra mozdítjuk, a jobb oldali csűrőlapot felfele, a bal oldalit lefele térítjük ki, ezért a gép jobbra fog billenni, ellenkező esetben balra. (roll)

A pedálokról tudni kell, hogy szinkronban mozognak, tehát ha a jobb lábunkkal megnyomjuk a pedált, a bal lábunkkal kényszerúen vissza kell engednünk.

Ezt figyelembe véve, ha jobb lábunkkal nyomjuk a pedált ("jobbra lépjük" a gépet), akkor az oldalkormányt jobbra térítjük ki, ami a gépet jobbra fordítja. (yaw)

A repülőgép irányításában részt vehetnek még a többnyire a szárnyakon elhelyezett féklapok, illetve ívelőlapok és trimlapok.
Ezeknek általában külön kezelő karja vagy kapcsolója van, és a gép repülési tulajdonságainak finomhangolására szolgálnak.